Lipsa de adăpost nu este o infracţiune. Oraşul e al tuturor! /
A hajléktalanság nem bűncselekmény. A város mindenkié!
Solidaritate cu oamenii fără adăpost!
La iniţiativa comună a Asociaţiei pentru Libertăţi Civile (Társaság a Szabadságjogokért) şi a mişcării Oraşul e al Tuturor (A Város Mindenkié), între zilele de 13-15 februarie, diferite grupuri civile din mai multe oraşe europene organizează acţiuni de solidaritate cu scopul de a întări lupta împotriva autorităţilor care comit abuzuri legate de interesele şi drepturile oamenilor fără adăpost. Totodată, acţiunile au scopul de a convinge autorităţile maghiare să renunţe la reglementarea prin lege a obiceiurilor de supravieţuire a oamenilor străzii şi să le trateze echitabil, ca nişte oameni în primul rând, împreună cu celelalte grupuri discriminate-hărţuite. Deoarece reglementările intrate în vigoare în decembrie 2013 vizează doar problema sărăciei şi a oamenilor fără adăpost, această măsură nu face altceva decât să trateze efectele sărăciei dar lasă neatinse cauzele structurale, în schimb aceasta exclude apariţia lor în sine din spaţiile publice – redirecţionându-le spre spaţii mai puţin viziblie sau de-a dreptul invizibile. Evident, avem de a face cu un caz grav de încălcare a drepturilor fundamentale ale omului, prin persecutarea, amendarea şi în ultima instanţă încarcerarea celor care nu au posibilitatea de a se caza sau adăposti în mod potrivit. În plus, măsurile luate împotriva lor au fost condamnate şi de organizaţii internaţionale ca Amnesty International, Human Rights Watch etc.
Pe lângă aceste reglementări unice în Europa, hărţuirea oamenilor străzii şi a celor care trăiesc în condiţii extrem de precare, devine o practică generală; din ce în ce mai multe reglementări ale autorităţilor locale restricţionează atât spaţiile în care aceşti oameni pot să trăiască cât şi resursele din care se pot autosusţine. Iar toate astea se întâmplă pentru revigorarea iluziei bunăstării civice (burgheze) şi/sau în numele expansiunii pieţei imobiliare. Concepţia care stă la baza interzicerii şederii în zonele desemnate de autorităţi este echivalentă cu ideea că spaţiile publice sunt mai degrabă proprietatea indirectă sau privilegiile plătitorului de taxe (înstăritului burghez). Şi în Cluj, familiile care trăiesc „ilegal” în zona Pata Rât sau alte zone mărginaşe în sau de lângă oraş, persoane care nu au posibilităţi pentru şcolarizare sau de a se apăra în faţa instanţelor sau autorităţilor, ci doar cu sprijinul intermediariilor sau al asistenţilor sociali, sunt şi ele victimele acestei idei/concepţii.Dacă şi tu consideri că practica autorităţiilor e una abuzivă şi are ca scop intimidarea celor ce nu deţin proprietate, alătură-te acţiunii de solidaritate de vineri, 14.02.2014, la ora 14.00, în parcarea din faţa consulatului maghiar.
Szolidaritás a hajléktalan emberekkel!
A Társaság a Szabadságjogokért és a Város Mindenkié együttes kezdeményezésére február 13–15. között nemzetközi tiltakozó akciókat szervez több európai város különböző civil csoportja. A megmozdulás célja, hogy az összefogás által erősíthető legyen a hatósági eszközökkel zaklatott hajléktalan emberek érdekvédelme és jogvédelme. Ugyanakkor az Európában példátlan szabályozás eltörléséért, valamint a hajléktalan és más hátrányosan megkülönböztetett csoportok emberszámba vételéért, méltányos bánásmódban való részesítéséért is fellépnek. A hajléktalanság és szegénység problémáját érintő 2013. decemberétől érvénybe léptett szabályozások távolról sem a megoldást hivatottak megtalálni; pusztán kiszorítják azt a közterekből oda, ahol egyáltalán nem vagy kevésbé látható. Egyértelműen emberi alapjogokat sértő intézkedésről van szó, amelyik üldözi, bírságolja és börtönbüntetéssel sújtja az érintetteket. Ráadásul olyan szervezetek is elítélték ezt az eljárást, mint az Amnesty International, Human Rights Watch stb.Ezen túl azonban a hajléktalanok és szegénységben élők hatósági zaklatása és szabálysértő alanyokként történő kezelése egyre riasztóbb mérteket ölt Európa-szerte. Az önkormányzatok egyre több olyan jellegű intézkedéseket hoznak, amelyek korlátozzák élettereiket és megélhetőségi lehetőségeiket. Mindezt rendszerint a polgári jólét látszata kiterjesztésének nevében vagy a nagytőke igényeinek megfelelően szabályozzák. Ami ma Magyarországon az „életvitelszerű tartózkodás” tiltását jelenti, az gyakorlatilag ugyanarra a szemléletre épül amelyik az adófizető (a „jómódú” bürger) előjogának és közvetett tulajdonának tekinti a köztereket. Hasonló szemlélet áldozatai a kolozsvári pataréti és más külvárosi területeken „illegálisan” élő családok, ahol az iskoláztatás, esetleg a hivatalok előtti egyenlőség gyakorlata sokszor csak közbenjárók, szociális munkások segítségével eszközölhető ki.
Ha te is elítélendőnek látod az ehhez hasonló hatósági megfélemlítő gyakorlatokat, gyere velünk Péntek 14-én, 14 órától a magyar konzulátus épületével szembeni parkolóhoz!
*********